Alszik már a város, az utcán a lámpák is pislákolva égnek, fejed párnára hajtod, s életed, álomvilágban éled, csak én vagyok ébren, s őrzöm álmod, mert Szeretlek téged...
Alszik már az ég is, s alszanak a csillagok, te is alszol édesen, ébren még mindig, csak én vagyok,
édesapád tolvaj volt, s két csillagot lopott neked, de nem szól érte senki, hisz abból lett a két, fénylő szemed...
Alszik már a város, én csak téged nézlek, s köszönetet mondok érte, hogy itt lehetek melletted,
Alszik már a város, lassan alszom én is, elnyom már az álom, de vigyázok rád még is,
Alszik már a város, az utcán a lámpák is pislákolva égnek, fejed párnára hajtod, s életed, álomvilágban éled, csak én vagyok ébren, s őrzöm álmod, mert Szeretlek téged...
|