Amikor kialszanak a fények,
engem megkísértenek lélektelen lények,
menj, fuss, menekülj az élettől
ha nem más, a szerelem lesz aki megöl...
De a sötét szobában egy gyerta még pislákol
Lángjában egy angyal táncol,
és most vigyázok, ki ne aludjon a láng,
ha kialszanak a fények, szükségem van rád...
A gyertya lángja csak szórja a fényt,
a tánoló angyal űzi el a kísértő sok lényt,
De ki ez az angyal? A sötétben a válaszokat keresem
Aztán villámként belém nyilal, Az angyal a szerelem..
Elvarázsol, de a lény hangja fülemben cseng,
beszél hozzám, pedig körülöttem süvít a csend
Elfújom a tüzet, csak a sötét ami körbe jár,
Ha kialszanak a fények, szükségem van rád... |