Mindig megpróbáltam tökéletes lenni,
De sohasem sikerült,
Mindig megpróbáltam nyerni,
De a szerencse elkerült,
Én hiába ordítottam, hogy én csak szeretni akarok,
Most már jobb ha inkább egyedül maradok…
Hiába szerettem,
Hiába kerestem,
Hiába próbáltam meg jobb lenni,
Hiába tudom, hogy tudnék szeretni
Mindig rosszkor vagyok, rossz időben
Bőrig ázom a hideg esőben
Bármit teszek, az rosszul sül el
Nem tehetek róla, ilyennek születtem…
Egyedül vagyok, az életem egy nulla,
Lennék inkább tömegsírban hulla
Távol van minden, amire vágyom,
Egyedül fekszem, a hideg ágyon,
Csak a magány, az örök társam,
Eltűnik a szép, amire vágytam,
Nem marad más, csak a sötét,
Így hogy nem foghatom senki kezét…
Már nem fed az álarc, úgy mint régen,
Sötétség honol, a régen, fényes égen
Nem sikerül semmi más, csak azt az egyet kérem
Legyen egy csillag a sötét égen…
|