Mindenki elkezdi valahol… Hát igen, mi is elkezdtük… Talán 15 lehettem, amikor megtörtént az első iszonyatos berúgásom… Az egész ott kezdődött, hogy G-vel és D-vel lementünk az Intersárhoz, egy road-showra, termászetesen úgy gondoltuk, hogy némi alkohollal egyensúlyozzuk a kezdeti, feloldódási, és kedvügyi zavarokat, tehát vettünk két üveg Cherry-t… Igen, csak arra nem számítottunk, hogy G. egyszercsak eltűnik, és aznap este már nem is látjuk, és arra én személyszerint főleg nem, hogy D. sem lesz hajlandó inni… De ne szaladjunk ennyire előre. Szóval ott voltunk hárman, két üveg alkoholos itallal a kezünkben, illetve a táskánkban, így hát megkezdtük, az energiabevitelt… Illetve csak kettes kezdtük, merthogy D. nem akart alkoholizálni. Szóval G-vel elkezdtük a töltést. Aztán már egy fél üveg Cherry arcbavitele után G-nek el kellett mennie találkozni valakivel, azt mondta, h igyak addig, és majd megissza a maradékot. Ja, nekem sem kellett kétszer mondani, szépen csendben betoltam az összes piát, ami volt… A dolog legdurvább része az, hogy nem volt semmi bajom, legalább is azt hittem… Fél órával az utolsó korty bevitele után, vidáman sétálgattam, két csodás hölgy társaságában, amikor megtapasztaltam, hogy miért mondják azt a Cherryre, hogy alattomos pia… Mert, szó szerint, az egyik pillanatról a másikra megütött az ital, és mondhatom, ez felért egy technikai K.O.-val… Az este további részét egy oszlop társaságában töltöttem, a buszmegállóban, majd a csajok vittek haza… De az oszlop utáni részre, sajnos nem emlékszemJ… |